Nem vagyok egy konyhatündér, de szeretek jókat enni, és a családom többi tagja is ilyen. Apukám miatt túlnyomórészt hagyományos ételeket főzök, de azért kipróbálok új dolgokat is. A férjem kedvencei a sült húsok, így azok különböző elkészítési módjait is keresem. A receptek gyűlnek. Szakácskönyvek, internetes receptek, gasztroblogok, barátnők receptjei.
Ezzel egyenes arányban nő a papírfecnik, nyomtatott receptek és egyéb útmutatók száma. Érdemes valamilyen rendszert kitalálni, hogy ne csak a szemetet növeljük a konyhában.
Én a következőt alakítottam ki:
Vannak a szakácskönyvek, amelyeket egy polcon tartok a konyhában. Ezekben be szoktam jelölni azon ételeket, amelyeket meg szeretnék főzni. Amikor az étrendet tervezem, és nincs ötletem, kiválasztok egyet. Egyébként igyekszem kerülni most már a vásárlásukat.
Vannak a magazinok, újságok. Ezeket egy mappában tartom. Általában ünnepekkor szoktam megvenni őket, így amikor tervezek, átlapozom őket.
Vannak az újságokból eltett receptek (pl: rádióújság). Csak a receptet tárolom, nem az egész újságot. Van egy dosszié, abba teszem őket.
És végül vannak az internetes receptek, amelyeket általában azonnal kinyomtatok. Próbáltam az online szakácskönyvek használatát, de nekem nem jött be.Ezeket is dossziéba teszem.
Ezt a két dossziét próbálom üríteni úgy, hogy ha megfőztem belőlük valamit, akkor kiírom a saját receptfüzetembe. Nálam ez egy füzet, de lehet egy gyűrüs könyv is, amibe lefűzzük. Ha úgy döntök, hogy nem főzöm meg többet, akkor egyszerűen kidobom. Így viszonylag rend van a receptjeim között.
Akiknek nem szimplán kötelesség a főzés, azok találhatnak a neten számtalan ötletet. Akár tartalomjegyzéket is lehet készíteni, indexkártyákat használni, saját fényképes szakácskönyvet összeállítani. A lényeg, hogy rend legyen köztük, és könnyen használhatók, kereshetők legyenek.
