Túl vagyunk az első napon, és az első szülői értekezleten. A tanító néni nagyon kedves, és a Dani is egészen jól viseli a megpróbáltatásokat.
A háztartással kapcsolatban most folyamatban van a rutinjaim átdolgozása. Az iskolakezdés mindent érint.
A reggeli rutin tempósabbá vált, illetve bele kell illeszteni az iskolába-menetelt.
A délelőtti többé-kevésbé marad, azonban a heti teendőim átgondolásra szorulnak. Több mindent módosítanom kell - legalábbis átmenetileg. A takarítást nem egy napra hagyom, hanem minden nap csinálok egy 10 perces feladatot.
A délutáni rutinba bele kell építenem a tanulást, illetve a táska bepakolását. (ezek ellenőrzését)
Este pedig a reggeli előkészületek jönnek pluszba.
Szerencsére találkozott a tanító nénivel a nevelési stratégiánk. Tegnap előtt - az évnyitóról hazafelé - beszélgettünk arról, hogy hogyan tovább.
Szerintem - nem én járok iskolába. Ez azt jelenti, hogy a fiamnak kell felelősséget vállalnia a dolgaiért. Én segítem őt - ha kéri. Nekem gondoskodnom kell arról, hogy minden a rendelkezésére álljon, minden felszerelése meglegyen, legyen nyugodt helye és ideje a tanulásra. A többi az ő ügye. Ez a mostani elmélet - a gyakorlatról pedig folyamatosan beszámolok.
